Kulcsok: Draco Malfoy, Szellemszállás, Edevis Tükre, köd, ételmérgezés
Műfaj: dialógus/novella
Korhatár: 12
Jellemzők: AU, angst, dráma,
sötét
Figyelmeztetések: -
Jogok: J. K. Rowling és a Warner Bros.
LÉLEKVESZTŐ
„Álmodtam
gyermekként, felébredtem emberként.
Az egyetlen, mire
emlékszem, hogy gyermekként még élhettem...”
(Tales Of Evening
– Álmodd újra)
~ Te mit látsz Edevis Tükrében?
– Egy boldogabb életet.
~ Csak egy élet van: az, amit most élünk.
– A sárvérűek is ezt hiszik, amíg meg nem kapják a
roxforti levelüket.
~ Mindenkinek hordoznia kell a maga keresztjét. Ne
menekülj a valóság elől, hanem próbáld meg jobbá tenni azt!
– Még mindig nem nőttél ki a tudálékosságból?
~ Csupán segíteni szeretnék neked.
– Nem kértem a segítségedből! Miért ólálkodtál a
Szellemszállás körül? Kémkedtél utánam?
~ Ron és én Roxmortsban jártunk...
– Nocsak, Potter lett a felesleges harmadik?
~ Nem, csak megsérült a legutóbbi kviddicsmeccs során.
Még mindig nem nőttél ki a gúnyolódásból?
– Inkább folytasd a szánalmas magyarázatodat!
~ Különváltunk, hogy karácsonyi ajándékot vegyünk
egymásnak, de időközben besötétedett, majd a köd is leereszkedett. Sokáig
vártam Ronra, ám ő továbbra sem érkezett meg a megbeszélt helyre, úgyhogy
jobbnak láttam, ha egyedül indulok vissza a kastélyba, hogy segítséget kérjek.
– Szóval hátrahagytad őt...
~ Ostobaság! Mi értelme lett volna tétlenül várakoznom?
– Szereted még egyáltalán?
~ Mondd csak, miért foglalkoztat téged ennyire a szerelmi
életem? Vajon hozzámennék feleségül, ha nem szeretném?
– Esküvő? Mégis mikor? Engem meg sem hívtatok?
~ Majd csak nyáron, a vizsgáink után, de...
– Nem látom a jegygyűrűd.
~ ...
– Áh, szóval Weasleynek még arra sem volt pénze! Miért
nem lep meg a dolog?
~ Gyönyörű aranygyűrűt vásárolt nekem!
– Mégsem hordod.
~ Hagyjuk ezt, jó? (...) Töröld le a képedről azt az
önelégült vigyort! Azt hiszed, mindent tudsz, holott...
– Ott tartottunk, hogy visszaindultál a Roxfortba. Aztán?
~ Aztán eltévedtem. Fényt gyújtottam a pálcám végén, de
még így sem voltam képes tájékozódni. Kétségbeesetten botladoztam a hóban, már
az összes végtagom átfagyott. Végül megláttam a fényt a Szellemszállás
ablakában...
– És azt hitted, hogy itt majd segítségre lelsz, mi?
~ Nem, csak tudnom kellett, hogy mi áll a szokatlan dolog
hátterében...
– Nem tudtál volna egyszerűen tovább menni? Sok
gyötrelemtől óvhattad volna meg magadat!
~ Rosszabb dolgokat is átéltem már, mint egy kis hányás
és hasmenés. (...) Ne fintorogj, a te hibádból történt!
– Én nem az ostoba ételmérgezésedről beszéltem! Enned
kellett valamit, nem? Nem találtam mást, csak azokat a madártojásokat...
~ Madártojásokat télvíz idején, te féleszű?
– Azt hiszed, hogy ez csak egy játék, igaz? Még mindig
nem érted!
~ Ugyan mit kellene értenem?
– Nem foglak elengedni.
~ Nem számít, mostanra már biztosan keresnek. Te is
tudod, hogy nem úszhatod meg szárazon a Tükör ellopását...
– Csak akkor buknék le, ha szabadon engednélek. Ismerlek
már: kötelességednek éreznéd, hogy azonnal értesítsd a történtekről
McGalagonyt, márpedig nem fogod keresztülhúzni a számításaimat!
~ Már látom, hogy nemcsak a tájra, hanem az elmédre is
köd ereszkedett...
– Nem áll jól a szarkazmus egy griffendélesnek.
~ Nézd, én tudom, hogy mit érzel, de...
– Nem, nem tudod.
~ Igenis tudom!
– Nem a te apádat zárták be az Azkabanba! Nem a te
anyádat ölték meg a háborúban! Nem a te otthonodat tették lakhatatlanná! Nem a
te vagyonodat foglalták le az aurorok! Nem a te nagymúltú családnevedet
mocskolták be! Soroljam még?
~ A Malfoy név bemocskolásáról egyedül te és az apád
tehettek.
– Hallgass!
~ Különben mit teszel?
– Szándékosan provokálsz, mi? Mégis mit akarsz ezzel
elérni?
~ Hogy észhez térítselek!
– Tisztábban látok, mint eddig bármikor.
~ Gyávább vagy, mint eddig bármikor!
– Nem mondtam még, hogy vigyázz a szádra?!
~ A jó oldal győzött!
– Örömtáncot járjak?
~ Mikor volt több remény egy boldog jövőre, ha nem most?
– Megmondjam, mikor? Amikor a Sötét Nagyúr uralkodott!
~ Ezt te sem gondolhatod komolyan...
– A családom sokkal jobban élt akkoriban.
~ A családod bűnözőként élt akkoriban.
– Elég ebből!
~ Miért ütsz engem?
– Figyelmeztettelek, hogy ne provokálj, sárvérű!
~ Hát semmit sem tanultál a történtekből? A jelen csak
egy pillanatnyi állapot, a mérleg nyelveinek kiegyenlítődése. Rajtad áll, hogy
végül merre billen ki...
– Ne beszélj nekem rébuszokban!
~ Ismét felvirágoztathatnád a Malfoy nevet.
– A roxforti csata ráébresztett, hogy milyen is ez a
világ valójában. Köszönöm, de nem kérek belőle!
~ Hová mennél?
– A képzeletembe.
~ Nem értelek.
– Pedig eszes boszorkánynak mondanak...
~ Amikor megérkeztem, Edevis Tükrén és egy volt-nincs
szekrény egyik párján dolgoztál. Hol van a másik fele?
– ...
~ Merlinre, csak nem magában a Tükörben?!
– Gratulálok!
~ De hát az nem lehet...!
– Összekötöttem egymással a szekrényt és a Tükröt. Ha
belépek azon az ajtón, egy jobb életbe jutok.
~ Ahonnan soha többé nem térsz vissza...
– Te mit látsz Edevis Tükrében?
~ Hogyan?
– Nahát, elpirultál! Kitalálom: a Weasleyvel közös
nászéjszakátokat?
~ Fogd be a szádat!
– A fantázia világába kell menekülnöd, hogy a kis jegyesed
végre megszűnjön impotensnek lenni?
~ Érzéketlen tuskó!
– Tetszik, amikor dühös vagy. Gyere ide!
~ Ne rángass!
– Nem mozogsz elég gyorsan.
~ Talán könnyebb lenne a dolgom, ha végre levennéd rólam
ezeket a láncokat...!
– Így, itt jó lesz. Halljam, mit látsz valójában?
~ ...
– Nem felelsz a kérdésemre? (...) Rendben, más módja is
van a titkok kiderítésének!
~ Szállj ki a fejemből!
– Ez meg mi?
~ Én... nem tudom...
– Azt láttad, hogy itt maradok. Ez lenne a leghőbb
vágyad?
~ A Tükör sem tévedhetetlen.
– De igen, ez a Tükör az! Szeretsz engem?
~ Mint embert.
– Nem tudom eldönteni, hogy a jóság keltette-e benned
ezeket a vágyakat, vagy...
~ A jóság nem kelt vágyakat.
– Akkor nem marad más megoldás, mint a szerelem.
~ Ne használj olyan szavakat, amelyeknek nem ismered a
jelentését!
– Te pedig ne nevess ki engem!
~ Elhiszem, hogy szeretetre van szükséged, hiszen senkid
sem maradt, de jól tudod, hogy Ron és én...
– ...nem illetek össze. Igen, ezt pontosan tudom.
~ „Sárvérű” vagyok.
– Mit számít ez már? A Sötét Nagyúr elbukott.
~ Mégis így szólítottál néhány perccel ezelőtt!
– Mert mindenbe beleütöd az orrodat.
~ Te is beleütötted a vágyaimba! Nem volt jogod
legilimentálni.
– Ez egy meddő vita, úgyhogy vessünk véget neki! Minden
kész, most már szabadon távozhatsz.
~ És ha elrontottál valamit? Ha örökre elveszel?
– Nem számít, senki sem fog hiányolni. Nincsenek többé
láncaid, eredj hát Merlin hírével! (...) Mire vársz még?
~ Veled maradok.
– Ahogy jónak látod.
~ Ne tedd ezt velem, kérlek! Maradj!
– Te sírsz?
~ Lépj már ki abból a szekrényből, ostoba! Ne merészeld
becsukni az ajtaját!
– Csak egy okot mondj, amiért maradnom kellene!
~ Elég ok, ha azt mondom, szeretlek?
– Mint embert. Igen, ezt már hallottam.
~ És ha hazudtam...?
– Egy griffendéles sohasem hazudik.
~ Még most is kigúnyolsz?
– Ha tényleg számítok neked, gyere ide mellém!
~ Az öngyilkosság lenne.
– Vagy út egy boldogabb jövőbe.
~ Már mondtam neked, hogy a boldog jövő itt van!
– És ha Edevis Tükre nem a boldogabb jövőt mutatja, hanem
egy másik jelent?
~ Természetellenes, hogy kiszakadjunk a saját
jelenünkből.
– Nem ezt tesszük mindig, amikor álmodunk?
~ „Rossz úton jár az, aki álmokból épít várat, s közben
elfelejt élni.” Ezt egy nagyon bölcs ember mondta.
– Sírban van már az a bölcs ember?
~ Igen...
– Sejtettem.
~ Hát már a haláltól is félsz?
– Jobban félek az élettől.
~ Leszek én a bátorságod!
– Akkor gyere, állj mellém!
~ Már most is melletted állok.
– Nem teszel mást, csak játszol a szavakkal. Nem bűn
álmodni.
~ Nem bűn álmodni.
– Ez az álnok világ mégis meg akar tőle fosztani! Már
mindent elvett tőlem, ami fontos volt a számomra.
~ Én is fontos lehetnék...
– Ha bizonyítasz.
~ Az nem bizonyíték, ha veled tartok a halálba.
– Azzal bizonyíts, hogy megmentesz az élettől.
Csukd rám azt a szekrényajtót! (...) Hát jó, ha te nem, majd én.
– Mit műveltél?!
~ Összetörtem Edevis Tükrét.
– Ezért félholtra kínozlak, ostoba boszorkány!
~ Az sem érdekel, ha megölsz. Én lettem a bátorságod.
Megmentettelek, de nem az élettől, hanem az életnek. A világ... a világ
kevesebb lenne nélküled.
– Ó, Hermione...
~ Menjünk vissza a kastélyba! Már vége.
– Még csak most kezdődik.
~ Miről beszélsz?
– Megteremtem magamnak a boldogabb életet azokból a
lehetőségekből, amelyektől még nem fosztottál meg.
~ Apád nem lesz örökké rab...
– És Weasley sem lesz örökké a te jegyesed.
~ Ez... bonyolult.
– Ismét hazudtál nekem?
~ Meg kellett mentselek.
– Akkor most magadat mentsd! Elhitetted velem, hogy van
miért itt maradnom! Elhitetted velem, hogy van még kit szeretnem! Tudod, hogy
milyen vagy valójában? Önző és könyörtelen!
~ A te szívedben van a volt-nincs szekrény, az
enyémben pedig Edevis Tükre.
– Tévedsz, ha azt hiszed, hogy összetartozunk! Fogalmad
sincs, hogy mennyit dolgoztam ezen a terven, és mi maradt most nekem...? A
szíved Tükrét is törd össze, mert én sosem lépek be abba a szekrénybe, ami a te
szívedbe vezet! Weasleyt szereted.
~ A végső csata napja óta téged szeretlek.
– Akkor miért zúztad szét a reményeimet?
~ Mert remény a reményben nem lehet, és így Tükörnek
sincs helye egy másik Tükörben.
– Most már semmit sem értek.
~ Hogy különbözteted meg egymástól az álmot és a
valóságot?
– Apám már gyermekként megtanított rá...
~ Értsd meg: nem mehettél tovább, különben
menthetetlenül elveszel!
– Mi erre a válasz?
~ Az, hogy már most is Edevis Tükrében vagyunk.
– Az lett volna a leghőbb vágyam, hogy szópárbajt vívjak
Hermione Grangerrel? Ez lenne az a boldogabb élet, amiről annyit álmodtam? Nem
lehetnek ilyen kicsinyesek és szürkék a fantáziám képei!
~ Ez egy lecke.
– Hogy lehetnék biztos benne, hogy melyik világban
vagyok? Talán ez a beszélgetés is csak Tükör a Tükörben - századszor! Mi
van, ha egyik életem sem alakult jobban, mint az azt megelőző? Mi van, ha
örökre elvesztem saját vágyaim tengerében?
~ Látod már, milyen bölcs volt az az ember, akit te
közvetetten a halálba küldtél?
– Biztos lehetek még egyáltalán valamiben?!
~ A szerelemben örökké, a többit pedig álmodd újra!
*Vége*
Szavazás
Amennyiben, ez lehetséges, egy rövid (1-2 mondatnyi) szöveges magyarázatot
fűzzetek a pontokhoz, hogy az írók láthassák, mire kapták az adott
pontszámot! A hozzászólásba másold be, a
kategóriákat, és írd oda a pontszámaidat.
Stílus
A történet olvasása közben mennyire találtad az író stílusát élvezhetőnek, kiforrottnak és gördülékenynek?
0-5-ig pontozható
Kulcsok Felhasználása
A
választott kulcsok felhasználását mennyire találtad ötletesnek,
egyediknek? FIGYELEM! Ez esetben a "karakterek" pont alatt csak azt kell
figyelembe venni, hogy mennyire felelt meg a felhasználási
feltételeknek.
Karakter: 0-5-ig pontozható
Helyszín: 0-5-ig pontozható
Varázstárgy: 0-5-ig pontozható
Fogalom: 0-5-ig pontozható
Titkos kulcs: 0-5-ig pontozható
Cselekmény
A leírt történetet mennyire találtad fordulatosnak, eseménydúsnak, izgalmasnak?
0-5-ig pontozható
Szereplők
A történet főszereplőinek és mellékszereplőinek mennyire sikerült megragadni a személyiségét, és azt átadni az olvasóknak?
0-5-ig pontozható
Szubjektív vélemény
Téged személyesen, abszolút szubjektíven mennyire fogott meg a történet?
0-5-ig pontozható
16 megjegyzés:
Hú, hát ez... még nem találok szavakat. :D
Nagyon egyedi, és magával ragadó. Igazán tetszik ez a tükrös megoldás, a sztori vége nagyon elgondolkodtató. :) Gratulálok, bárki is írta! :D
Szia. :)
Először is köszönöm, hogy Dramionét olvashattam. Örök szerelmem, és ennyi év fanfiction olvasás után az ember már megbecsül minden új történetet.
Az alapötlet igazán érdekes volt. Azonban sokat vesztett a sztori azzal, hogy egyáltalán nem használtál leírásokat. Sejtem, hogy mi volt ezzel a célod, a feszültség fokozása, a zord hangulat megteremtése. De vannak olyan szituációk, amikor ez egyszerűen nem működik, számomra legalábbis nem működött. A téma rengeteg nagyon-nagyon mély lélektani motívumot érint, háborús veszteségek, a felesleges ember, Stockholm szindróma, az ember alapelveinek feladása/megváltoztatása... Ezek mind-mind olyan témák, amiket ki kell dolgozni, ahhoz hogy a befogadó azonosulni tudjon a szereplőkkel, megértse a döntéseiket/érzéseiket, és ne érezzen mindent olyan légből kapottnak.
Ami viszont tetszett az a történet vége volt. Kicsit olyan Eredetes volt az egész, egy olyan kérdést fogalmazott meg, mely nagyon régóta foglalkoztatja az emberiséget: mi az álom és mi a valóság?
Az erre adott válaszod is igazán tetszik "Álmodd újra", számomra ez azt jelenti, hogy mindig van lehetőség.
Nagyon szívesen elolvasnám ugyanezt a témát regény formában, igazán érdekes lenne.
Dorka
Kedves Író!
Maga a történet gondolata nagyszerű, igazán egyedi, eredeti (habár eléggé hajaz az Eredet c. filmre, de fanfictionök terén még nem találkoztam hasonlóval). A párosítás tökéletesen illik hozzá, Draco, aki még mindig menekülni próbál, aki fél az élettől, és Hermione, aki segít neki, megmenti őt. Tényleg csak gratulálni tudok.
Egyrészt értem, hogy miért dolgoztál csak a párbeszéddel, és valahol jogos is, és illik is ide, de közben mégis hiányérzetem van. Ahogy Dorka is megjegyezte előttem, regény formájában szívesen olvasnám én is :) Néhol azért hiányoznak a leíró részek, azok még drámaibbá tennék a történetet, és tényleg nagyon sok háttérinformáció van, amit nem ártana kidolgozni, amikhez pedig nem elég a párbeszéd-forma. Nagyon sok potenciált látok a történetben, igazán nagyszerű regény kerekedne belőle, ha szánnál rá időt, és megírnád :)
Eddy, Kritika Klub
Nagyon egyedi elképzelés, és nekem a kivitelezés is tetszik! :-) Én nem hiányoltam a leíró részeket, szerintem azokkal együtt nem ütött volna ekkorát, megtörték volna a hangulatot. Gratulálok, számíthatsz a pontjaimra! :-)
Dramione:))) tetszett, végig ott volt a feszültség. Jó az alapötlet
Stílus -5 pont
karakter - 4 pont
helyszín - 5 pont
varázstárgy - 5 pont
fogalom - 4pont
titkos kulcs - 4 pont
Cselekmény - 5 pont
Szereplők -4 pont
Szubjektív vélemény - 4 pont
Stílus 5 pont
Kulcsok felhasználása
karakter - 5 pont
helyszín - 5 pont
varázstárgy - 5 pont
fogalom - 4 pont
titkos kulcs - 4 pont
Cselekmény - 5 pont
Szereplők - 5 pont
Szubjektív vélemény - 5 pont
Stílus - 5 pont
Kulcsok:
karakter - 5 pont
helyszín - 5 pont
varázstárgy - 5 pont
fogalom - 5 pont
titkos kulcs - 4 pont
Cselekmény - 5 pont
Szereplők - 5 pont
Szubjektív vélemény - 5 pont
Kedves Író!
Legelőször, hadd gratuláljak, amiért mertél teljesen más stílusban írni, mint a többiek; ez egy kihíváson nagyon nagy szó, griffendéles bátorság, merészség kellett hozzá.
Mégis azt fogom mondani, ez így, kevés.
Ha lenne előzmény, ha volnának összekötő, leíró szövegrészek jobban működne az egész. Mert izgalmas, az alapötlet pláne (bár fogalmam sincs, hogy mágikus tárgyak összeköthetőek-e így); de csomó kérdés maradt a fejemben az olvasás után.
Egyfelől, akkor most Ron jegyese Mione, vagy sem?
Volt köztük már előbb valami, vagy csak az alkalom szülte ezt a nagy egymásra találást? Ez csak egy fellángolás, vagy menekülés, könnyebb út Draco részéről, vagy ő is érez valamit Mione iránt?
És persze a dőlt betűk, ez lenne az írás lényege? Egy vers? dalszöveg?
Pontok:
1., Stílus: 4 pont (az utolsó kérdés miatt)
2., Kulcsok:
karakter - 5 pont Jó volt Draco, kellően intelligens, gunyoros, sértődékeny, könyvszerű lett.
helyszín - 3 pont (sok szerepe nem volt, ez akárhol játszódhatott volna)
varázstárgy - 5 pont
fogalom - 3 pont és titkos kulcs is 3 pont (egy-egy szem említés, nem győzött meg, sajnálom)
3., Cselekmény:
4 pont, mivel hiányolom az előzményt, a befejezést, nekem így lóg a levegőben.
4., Szereplők:
hör * egy fél pontnak örülnék most* de így legyen 5 pont.
5., Tetszés:
4,5 lenne, ha lehetne ilyet, de mivel nem lehet, így marad a 4, azaz négy pont. Ékeld be egy mesébe, vagy akár ír egy hasonló stílusú folytatást, Snapefan Jelenetek egy házasságból című egypercesei jutottak eszembe az írásodról, de ez csak úgy működik jól, ha több ilyen apró párbeszéd töredék van egymás után.
Mindenképpen írd tovább, fejleszd valami hosszabbá, mert hát én egy slasher vagyok, Dracót elcsakliztad Harrytől, de mégis azt tudom mondani, hogy jó írás, jó alapötlet, jó kiindulás; vidd, legyen ez egy különleges Dramione!
Köszöntem! :))
Mariann, Kritika Klub tag
(megtalálsz minket a Merengő fórumán)
Stílus - 5 pont
Kulcsok:
karakter - 4 pont
helyszín - 4 pont
fogalom - 3 pont
varázstárgy - 4 pont
fogalom - 3 pont
titkos kulcs - 3 pont
cselekmény - 4 pont
szereplők - 5 pont
szubjektív vélemény - 4 pont
Stílus - 3 pont
Kulcsok:
karakter - 5 pont
helyszín - 4 pont
varázstárgy - 5 pont
fogalom - 5 pont
titkos kulcs - 2 pont
Cselekmény - 3 pont
Szereplők - 3 pont
Szubjektív vélemény - 4 pont
Kedves Író!
Hű…. LENYŰGÖZTÉL. Ennyit tudok mondani… egyelőre. Ilyen stílusú ficet még sosem olvastam, ráadásul Dramione is! :) Alapvetően nagyon nem szeretem a leíró részek nélküli vagy kevésbé teli történeteket, épp azért, mert keveseknek sikerül az, ami Neked: a dialógusokkal is átélhetővé, „láthatóvá”, feszültté és izgalmassá tudtad tenni a történetet. Itt egyáltalán nem volt hiányérzetem, úgy érzem, tökéletesen megoldottad a feladatodat. Ami pedig a legjobb, hogy Hermione Hermione volt, Malfoy pedig Malfoy; pontosan, mint a könyvekben, hozzátéve ide is azt a pluszt. Az alapötlet is tetszik, Edevis tükre zseniális megoldás, a kulcsokkal mindössze annyi gondom volt, hogy a helyszín, a fogalom és a titkos kulcs nem volt elég hangsúlyos. Ezt kénytelen vagyok figyelembe venni, de mindent összevetve engem maximálisan meggyőztél. :) Kíváncsi vagyok, ki vagy, és amint felkerül Merengőre, megy a kedvencek közé a történet. :)
Íme a pontjaim:
Stílus: 5
Kulcsok
Karakter: 5
Helyszín: 4
Fogalom: 4
Varázstárgy: 5
Titkos kulcs: 4
Cselekmény: 5
Szereplők: 5
Szubjektív: 5
Köszönöm, hogy olvashattam, gratulálok, sok sikert és magas pontokat kívánok! :)
mrsppiton, Kritika Klub (megtalálsz minket a Merengő fórumán)
Ezt gondolom te is érzed hogy olyan sztorit írtál ami van max pontra tetszik valakinek vagy abszolút nullára... nagy meglepetés nem fog hát érni. Ezt bevállaltad ami bátor dolog de egy kihívásra szerintem nagyon kevés!
De tudod mi van? A történet ennek ellenére jó. De csak lenne mert a kivitelezést nagyon nem értem. Talán ez az egyetlen olyan történet amit igazán fájó szívvel fogok pontozni mert az alapötlet teljesen rendben van. Viszont a témád eléggé mély vizekbe nyúl bele amihez ez a forma nem illik… Gondolj el egy filmet amiben csak villódznak a jelenetek aztán egyszer csak vége lesz. Hiába nagyon jó a látvány ha nem jön át a sztori lényege. Itt ugyanez van.
A kulcsok sem tudtak olyan hangsúllyal megjelenni ahogy az kijárt volna nekik. Nem értem... leírásokkal tuti befutó lettél volna.
Stílus: 1
Karakter: 1
Helyszín: 2
Varázstárgy: 2
Fogalom: 1
Titkos kulcs: 2
Cselekmény: 1
Szereplők: 5 – Draco miatt. Ő tetszett :)
Szubjektív: 1
Szia, kedves Író!
Stílus: 4 pont
Értem én, hogy egyedi, meg minden, de személy szerint nekem nem tetszett annyira. De elismerésem, nem lehetett könnyű így megírni egy történetet.
Kulcsok:
karakter: 5 pont
helyszín: 5 pont
fogalom: 4 pont
varázstárgy: 5 pont
titkos kulcs: 5 pont
Mindegyik rendben volt nekem, csak a fogalom volt az, amelyiket nem éreztem elég hangsúlyosnak. De talán csak, mert a többit nagyon szépen megoldottad.
cselekmény: 3 pont
Ezt olyan nehéz megindokolnom. Valószínűleg a stílus miatt, amiatt, hogy nem voltak leíró részek, nekem ez kevés volt. Pedig van benne fantázia, de kockáztattál azzal, hogy kizárólag a párbeszédből áll a történet. Biztos vagyok benne hogy sokakat elvarázsolsz vele.
szereplők: 4 pont
Hermione nekem nem volt elég hermionés, viszont Dracót nagyon jól eltaláltad. Az Ő karakterére hatost adnék, ha lehetne.
szubjektív vélemény: 3 pont
Nekem ez a stílus nem tetszik, de ez nem baj, mert ez csak az én véleményem. Ráadásul, ha ettől elvonatkoztatok, akkor be kell ismernem, hogy ez egy nagyon is jó történet. Gratulálok hozzá!
Köszönöm, hogy olvashattam!
Ancsa1537 Kritika Klub (Megtalálsz minket a Merengő Fórumán. :-D )
Stílus: 3
Kulcsok felhasználása
karakter : 4
helyszín: 4
varázstárgy: 5
fogalom: 4
titkos kulcs: 3
Cselekmény: 3
Szereplők: 4
Szubjektív vélemény:3
...és a pontok magyarázata, mert most látom csak, hogy szavakba is kell önteni a véleményt. Tehát: ez volt életem első Draco/Hermione története, és sajnos ezután sem fogok a párosítás rajongójává válni, de ez teljesen szubjektív. A történeted szempontjából csupán annyira fontos ez, hogy nem tudad számomra felejthetetlenné, elgondolkodtatóvá tenni ezt a párost.
A forma először meglepett, de aztán látva, hogy milyen leleményesen pörögnek helyenként a válaszok, annyira nem is volt kellemetlen, de persze nem tagadom, hogy hiányzott belőle némi leírás, hogy érzékletesebbé tegye a története, ami így inkább tűnt forgatókönyv kezdeménynek. A karakterek helyükön voltak, talán inkább kevésbé könyv/film, mint fanfic ízűek. Az alapötlet, azonban érdekes, még ha hajaz is egynémely film/könyv ötletre. Sok sikert a továbbiakhoz!
Megjegyzés küldése